325. Az apostoli hitvallás vallja, hogy Isten a „mennynek és földnek Teremtője”;162 a Nicea–konstantinápolyi zsinat ezt kibontja: „minden láthatónak és minden láthatatlannak…”.163
326. A Szentírásban az „ég és föld” kifejezés jelentése: minden ami létezik, az egész teremtés. Utal a kapcsolatra is, mely a teremtésen belül az eget és a földet egyszerre egyesíti és szétválasztja: a „Föld” az emberek világa;164 az „ég” vagy az „egek” jelölheti az égboltot,165 de jelölheti Isten sajátos „helyét” is, hiszen Ő, a „Mi Atyánk a mennyekben” (Mt 5,16);166 következésképpen a „mennyet” is, ami az eszkatologikus dicsőség. Végül az „ég” szó jelenti a szellemi teremtmények, az Istent körülvevő angyalok „helyét”.
327. A IV. Lateráni Zsinat hitvallása mondja: Isten „az idő kezdetétől a semmiből alkotta mindkét teremtményt, a szellemit és a testit, tudniillik az angyalokat és a világot; és azután az emberi teremtményt”, mely bizonyos értelemben egyszerre szellemből és testből áll.167
I. Az angyalok
Az angyalok létezése – hitigazság
328. Hitigazság, hogy szellemi, test nélküli lények, akiket a Szentírás általában angyaloknak nevez, léteznek. Ezt a Szentírás éppoly világosan bizonyítja, mint az egybehangzó Szenthagyomány.
Kik ők?
329. Szent Ágoston róluk mondja: „Az »angyal« (…) hivatalt, nem természetet jelöl. Ha a természete után érdeklődööl, akkor szellem; ha a hivatala után, akkor angyal: mivolta szerint szellem, tevékenysége szerint angyal.”168 Az angyalok egész létük szerint Isten szolgái és hírnökei. Mivel „állandóan látják az én Atyám arcát, aki a mennyben van” (Mt 18,10), ők azok, „akik teljesítik szavát, mihelyt meghallják beszédének hangját” (Zsolt 103,20).
330. Mint tisztán szellemi teremtményeknek, értelmük és akaratuk van; személyes169 és halhatatlan170 teremtmények. Tökéletességük fölülmúlja minden látható teremtményét. Ennek bizonysága dicsőségük ragyogása.171
Krisztus „minden angyalával együtt”
331. Krisztus az angyalok világának középpontja. Ők az ő angyalai: „Amikor az Emberfia eljön dicsőségében és vele mind az angyalok…”(Mt 25,31). Övéi, mert általa és érte teremtettek: „Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön; a láthatókat és a láthatatlanokat: a trónusokat, az uralmakat, a fejedelemségeket és a hatalmasságokat; minden általa és érte teremtetett” (Kol 1,16). Még inkább az övéi, mert üdvözítő tervének hírnökeivé tette őket: „Nemde ők mind szolgáló lelkek? Azok szolgálatára vannak rendelve, akik majd öröklik az üdvösséget.” (Zsid 1,14)
332. A világ teremtésétől fogva172 és végig az üdvösség történelmének folyamatában jelen vannak; távolabbról vagy közelebbről hirdetik az üdvösséget és szolgálják az isteni terv megvalósulását: ők zárják be a földi paradicsomot,173 oltalmazzák Lótot,174 megmentik Hágárt és fiát,175 visszafogják Ábrahám kezét,176 szolgálatuk által közöltetik a Törvény,177 vezetik Isten népét,178 hírül adnak születéseket179 és meghívásokat180 próféták mellett állnak181 – hogy csak néhány példát említsünk. Végezetül Gábor angyal adja hírül az Előfutár és maga Jézus születését.182
333. A megtestesült Ige életét a Megtestesüléstől a Mennybemenetelig körülveszi az angyalok imádata és szolgálata. Amikor Isten „bevezeti az elsőszülöttet a világba, ezt mondja: »Imádja őt Isten minden angyala«” (Zsid 1,6). A Krisztus születésekor fölhangzott dicsőítő énekük – „Dicsőség a magasságban Istennek” (Lk 2,14) – továbbhangzik az Egyház dicsőítő imájában. Ők vigyáznak Jézusra gyermekkorában,183 szolgálnak neki a pusztában,184 megerősítik a halálküzdelemben,185 amikor megmenekülhetett volna általuk ellenségek kezéből,186 mint egykor Izrael.187 Angyalok „evangelizálnak” is188 hirdetvén a megtestesülés jó hírét189 és Krisztus föltámadását.190 Jelen lesznek Krisztus visszatérésekor, akit hirdetnek,191 és szolgálni fogják az ítéletkor.192
Az angyalok az Egyház életében
334. Ezért az Egyház egész élete az angyalok titokzatos és hatalmas segítségét élvezi.193